Őrlődés 6, 2018.03.24. (01)
nő (22) , 15. rész

a nő (22) -teleregény gyökérírása:
Szív és értelem, 2018.03.21. (02)
https://gyarmatiferencirasai.blogspot.com/2022/09/11-sziv-esertelem-2018.html

a nő (22) -teleregény többi írásai:
https://gyarmatiferencirasai.blogspot.com/2022/10/no-22-teleregeny-gyokeriras-szives.html

kihagyások: ][ , kommentek: [ ]

2018.03.24.

 

][

a férfi

szép vagy

szép vagy, hogy úgy érzem, teljes bizalommal vagy irántam

közelséged biztonságot ad

szeretetet

][

a nő

Rossz lelki állapotban vagyok

][

a férfi

Mit csinálunk mi itt? Nem tudsz most telefonálni?

][

Próbáljalak így megölelni?

a nő

Nemsokára el kell mennem.

a férfi

szeretnélek érezni, de az előző válaszod után úgy döntöttem, hagylak most téged. Magadra hagylak a szenvedésedben.

nem teszek semmit érted

érzem, tudom, most kegyetlenkedek veled

bántalak, hogy kikényszerítsem a fájdalmadat

mást teszek, mint amiről döntöttem, hogy akarok

nem azt teszem, hogy várok rád, miután azt mondtad, hogy fáj a lelked,

hanem addig kínozlak kegyetlenségemmel, amíg meg nem mutatod nekem fájdalmadat

kínozlak, hogy kiálts felém

hogy gyönyörködhessek szépségedben

Úgy tűnik nem számít semmi más, csak az, hogy fájdalom van benned.

És ha fájdalom van benned, azt nem bírom elviselni.

Nyugtalanná válok, kegyetlenné. Védekezek. Bántalak.

Rosszalkodok, hogy foglalkozz velem.

][ [itt felidézem a kedvesem egy gyerekkori élményét]

mert a fájdalom szép. A fájdalom jó, a fájdalom Isten. Képzeld,

ma hajnalban ezzel foglalkoztam,

és most, miután felszítottam magamban a fájdalmat, azzal, hogy

bántottalak téged, már sikerült annyi világossághoz hozzájutnom, hogy

most sikerült megpillantanom a hajnali fennlétemet,

tudatom kezd tisztulni, kezdem látni az életet, nem pedig a hiányt,

][

..a gyerekek ezt ösztönösen csinálják

ők tudnak hinni, bízni

te megtanítottad ezt nekem

hogy bátran legyek gonosz, mert segíteni fogsz, nem hagysz a bajban

feláldoztad magad, újra, és újra, ][ [itt ugyanazt a gyerekkori élményét idézem fel]

[ .. ] hogy érezhesd a szörnyű fájdalmat

hogy ne veszítsd el Istent, az érezni tudás képességét

fájt, gyönyörűen fájt, hatalmasan fájt

fájdalmaddal megdicsőítetted az Istent

miközben én elárultam az Istent

én más utat választottam, mint te

én nyomorult voltam, míg te hős

te Isten bajnoka, én egy utolsó féreg

Isten haragszik rám

tudod, milyen jó volt kimondani ezt a mondatot? Hogy mennyire fáj?

Milyen gyönyörűség nekem kimondani?

Azt, hogy bocsáss meg, Istenem?

Tudod, milyen hálás nekem ezért az isten, hogy most ezt képes voltam mégis megtenni?

azért, hogy most potyognak le a könnyeim a lábamhoz?

][

érzem, Isten most elégedett velem, hiszen ahogy ezt leírom, megint sírásra ingerel.

És lassan majd megtanulom. Hogy hogyan kell élnem. Eddig soha nem tudtam, hogy mi az, hogy bűnös. Bosszankodtam rajta, hogy azt mondta a szentírás, hogy én is bűnös vagyok. És nem csak a többiek. De nem háborgattam a kérdést, hiszen tudtam, hogy itt lennie kell vminek, amit nem értek.

A Szentírás: az érzés könyve. Arra való, hogy kiszedd belőle az érzést.

Onnan tudtam, hogy mit kell mondani Istennek,..

..akkor, amikor azt mondtam neki, hogy Bocsáss meg nekem Istenem! ..nem, inkább így: valahogy megéreztem, mit kell mondanom, ahhoz, hogy jobban sírjak

úgy tűnik, az volt a cél, hogy jobban sírjak

most simán leírtam uazt a mondatot, ami nem sokkal ezelőtt még elviselhetetlenül fájt, hogy sírtam, és hullottak le a könnyeim a lábamhoz