2022. , 5. nap

Szív és értelem
https://www.blogger.com/blog/post/edit/8029235802119191366/8219024199944955354?hl=hu
a nő (22) -teleregény gyökérírása

a nő (22) -teleregény többi írásai:
Összes írásaim, képeim, videóim az interneten
https://www.blogger.com/blog/post/edit/8029235802119191366/5387358192899214222

kihagyások: ][ , kommentek: [ ]

2022.09.21.
Koncsol Imre lájkolja valamikor később [Gyarmati Margó 2022.09.19-i szövegemhez hozzászólását: „ Drágám téged nagyon megbántott valaki” ]

én
Első reakcióm, miután megláttam a megjegyzésedet, hogy nem értem. Tehát először is rá kell jönnöm, hogy miért mondod.

nő (22) -nek
Az előző 2 nap a 12 óra munkáival minden energiámat felhasznált.

][

Lelkem újra abban a tartományban van, ahol te vagy a világosság.
][

][

][
Én viszont közben most jutottam oda, tevés vevés közben, hogy olvasni kezdtem a 2018. ápr-i dolgainkat.
És váratlanul ért.

Össze kell szednem magam.

Megpróbálom most elolvasni ezt a beszélgetésünket, és erre koncentrálni. [ .. ]

Én akkor, 2018. ápr-ban nagyon rajtad csüggtem.

Én ezt most nem akartam. Az nem jó egyikünknek sem.

Én most nem akarok veled szemben kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, mert az nem jó egyikünknek sem.

De megrázott, amit olvastam.

Ezt nem titkolhatom el előtted.

Nehéz fenntartani a szabadságomat azokkal az ápr-i dolgainkkal szemben. [ .. ]

Jól van, most újra megpróbálom ezt a mostani beszélgetésünket megnézni.

Szerelemről beszéltünk.

A témát óvatosan megközelítve.

Megelőzve, hogy akadályba ütközzünk. [ .. ]

Szenvedek. Ne haragudj.

Nem kell, hogy lásd a szenvedésemet, hiszen nem adtál most még nekem olyat, ami miatt szenvedni kellene láss engem.

Ugyanakkor azt sem tehetem meg, hogy eltitkoljak előled valamit.

Nem, hogy ne mutassam meg, amit te idéztél elő bennem.

Szabad, szabad vagy.

És én is szabad vagyok.

Akkor, abban az áprilisban nem voltam szabad.

Bocsánat, bocsánat. Nem akarom a szabadságodat megsérteni.

És az enyémet.

Tehát bocsánatot kérek.

Ez fontos.

Ha bocsánatot kell kérnem tőled, lehet ez azt jelenti, hogy hibás voltam veled.

Vagy ha nem voltam hibás, most hibás lennék, ha ugyanúgy szenvednék, mint akkor.

A mostnak nem kell az akkornak lennie.

Tisztán kell közelednem hozzád, ment a múlt fájdalmaitól.

Eddig fel sem merült bennem, hogy ezt nem tehetem meg.

Hanem csak most került elém valami akadály.

mit, úgy alakult, most előtted, szemtől szemben kell leküzdenem.

Tehát szembesülnöm kell vele, hogy meg kell fogalmaznom a szabadságomat akkori önmagamhoz képest.

Túl kell jutnom azon az akadályon, amire akkor nem voltam képes.

Először is, tehát szembesülnöm kell az akkori akadállyal.

És szembe kell vele néznem.

S mindezt a te kísérő tekinteted előtt.

aki nézed, hogy én mit csinálok

.. hogyan boldogulok

Elfáraszt, ][ [a nő neve] , olvasni akkori önmagamat. Nem tudok azonosulni akkori szavaimmal.

Lehet, bűnös ember vagyok?

Vágyam tisztaságában nem kételkedhetem.

De ha badarságokat beszéltem helyenként, miért engedted?

Ha nem tudtalak megérteni helyesen téged, miért nem vezettél az igazságra? Mert magad sem tudtad az igazságot?

Én úgy jöttem hozzád, most, szept-ben, hogy ne akarjak tőled sokat.

Akkor, 2018-ban zavarodott voltam, hiszen túl sokat kaptam tőled.

Most nem ez az alapfelállás.

Nem akarni, hanem beérni azzal, amit adni tudsz.

Természetesen nem hazudtolhatom meg akkori önmagamat sem, aki mindent megkapott [megkapni vélt] tőled.

Valahogy megtalálni az egyensúlyt.

Azt gondolom, hogy túl jó vagy hozzám.

Azt, hogy többet kaptam, és kapok tőled, mint amit megérdemlek.

Lehet, akaratlanul becsaptam magamat megzavarodva a jóságodtól.

Nézd meg a két mai képemet. Egyáltalán nem vagyok szép.

Viszont az tagadhatatlan, hogy miattad tűntem fel magam előtt jó színben.

Nem látom magam helyesen a te jóságod miatt?