Letelt a 40 nap ..

a nő (22) -teleregény gyökérírása:
Szív és értelem, 2018.03.21. (02)
https://gyarmatiferencirasai.blogspot.com/2022/09/11-sziv-esertelem-2018.html

a nő (22) -teleregény többi írásai:
https://gyarmatiferencirasai.blogspot.com/2022/10/no-22-teleregeny-gyokeriras-szives.html

2018.05.05.
[eredeti megjelenés: Facebook]

kihagyás: ][ , komment: [ ]

Ápr 30-án vagy máj 1-én letelt a 40 nap.
(lásd: Ez is itt egy előttem is titok üzenet lenne
https://gyarmatiferencirasai.blogspot.com/2022/09/ez-is-itt-egyelottem-is-titok-uzenet.html

)

Márc 21-én kezdődött a számolás, nő (22) -vel a kapcsolatom úgy márc 14-én kezdődött.

Az említett időponttól számított 40 nap letelte kapcsolatunk végét jelöli.

A nő (22) -teleregényben mutatom be életemnek ezt az időszakát, hatalmas restanciám van, azt hiszem pillanatnyilag ápr 2. körül járok.

Azóta is tartjuk a kapcsolatot, hiszen előtte másfél hónapig mindig, mindig együtt voltunk, de ez már más.

Tegnap is beszélgettünk, sértődötten távozott tőlem.

Ma lélektelen napom volt, egészen nagyon.

Viszont este felhívott. És mivel ő volt a lelkem gazdája másfél hónapig, már jelenlétével lelket öntött lelkembe.

Ma is sértődötten távozott, viszont azon túl, hogy lelket adott lelkembe, inspirációt is adott valaminek a megértésére.

2 dolog.

A rosszabbikkal kezdem.

Nagyon, nagyon rossz a léleknek az az állapota az emberben, hogy a szexualitását hajlamos elválasztani szeretetérző képességétől.

Erről beszélgettünk, hogy szerinte minden ember így gondolkodik, aki csak normális, és én pedig észrevételeztem, hogy ez bizony lelki szegénység, tehát hogy ő lelkileg szegény.

A másik dolog.

Ma is voltam neokatekumenális Istentiszteleten.

Talán még soha nem voltam olyan lelki halottan ott, mint ma.

Hangsúlyos gondolat a neokatekumenálisban, hogy magunktól képtelenek vagyunk szeretni, ma is elhangzott egyik társunk visszhangja, önfeltárása, hogy tudja, hogy nem a férjétől kell várnia, hogy az boldoggá tegye őt, hanem neki kell tudnia szeretnie.

És miután tehát nő (22) lelket adott belém, felismertem a kettő dolog -amiről beszéltem, hogy kettő dolog- összefüggését.

A kettő köszön egymásnak.

A "normális" felfogás elválasztja a szexet a szeretettől.

A "normális" felfogás nem normális.

A "normális" felfogás abnormális, ijesztő.

Én azért vagyok "abnormális" , mert nekem nem normális, hogy egyáltalán eszébe juthat az embernek a szexet elválasztani a szeretettől.

A mi hozzászólónk az Istentiszteleten is, mintha a "normális" felfogás szellemében beszélt volna arról, hogy :) normális, hogy nem a férjétől várja a boldogságot, hanem az Istentől.

A hozzászóló "normális" , az ő "normálissága" tehát az én szememben abnormális, sőt, ő is tanúságot tesz "normálissága" ellen,

egyúttal tanúságot tesz arról, hogy igenis a férjétől várná a boldogságot,

és nem ismeri fel, hogy ez :) normális, és hogy ez, hogy a férjétől várná a boldogságot, az nem más, mint amikor azt mondja, h nem a férjétől kell várnia a boldogságot, hanem Istenre néznie, és szeretnie,

és abban, hogy ezt nem látja, hogy a kettő éppen ugyanaz, abban az ő "normális" felfogása akadályozza meg, az a felfogása, hogy a szexet különválasztja a szeretettől, de ne legyünk ővele igazságtalanok, hiszen feltehetőleg ilyen :) súlyosságról nála nincs szó, inkább mondjuk úgy, hogy nem képes látni, hogy a vágya, hogy igenis a férje tegye őt boldoggá, nagyon is normális vágy, és nem más, mint amikor tudja,hogy az Isten tudja őt boldoggá tenni, tehát az, ha Istennek köszönhetően tud ő szeretni.

Koncsol Imre
lájkol

Wazze most teljes mertekben igazad van … Ugy kezdtem el olvasni: eleve /fenntartassal, mintha „faszsagot” irnal, mar megint .. Oreg igazat irsz: a teremtohez kel imatkoznia /hogy a ferje tudja szeretni ot es tudjon, neki oromot, boldogsagot okozni .. ][ [ez a rész nem tartozik szorosan a témához] Azert fogd vissa magad mert „ sok beszednek, sok az alja” .. Indianul, ha tetszik magyarul: uf, uf Manocska uii ..!

][ [a többi hozzászólások nem tartoznak szorosan a témához, ill nem a témához tartoznak]