A Tan és a szövetségek
2. rész

összes részek:
https://www.blogger.com/blog/post/edit/8029235802119191366/6317061515797787689

1 Eltűnik egy adag szentírás
2 Az sem láthatja az aranylemezeket, aki a szövegeket leírja?
3 3 ember angyalt lát, az aranylemezeket, az Urimot és Tummimot, Lábán kardját, és a Liahónát
4 További 8 ember látja az aranylemezeket
5 Angyalok szolgálattétele

ebben a részben 2 (3. , 4. ) (a 3. és a 4. pontokban) abszolút- , és 18 (4-21) nem abszolút értelemben vett tény szerepel, melyek arról tanúskodnak, hogy Jézus Krisztus világa igaz valóság

2022.06.02.
„És felgerjedt az Úr haragja, és megmártotta kardját az égben, és le fog sújtani a föld lakóira.” -kardot ragadott, és a kardra rakta még a fegyvert.
„Nem keresik az Urat, hogy megalapozzák az ő igazlelkűségét” - hogy magukban megalapozzák azt.
Ha jól értem, ezt az első szakaszt Smith emberek előtt mondta el (1831.11.01.) , beszélve úgy, mintha Isten beszélne, ill Isten beszédét mondta el. (4; 4)
Megint csak felmerül, hogy hogyan lett ez a szöveg megjegyezve, majd lejegyezve.
[2. szakasz -1823.09.21. , Moróni]

1 Eltűnik egy adag szentírás
Itt van a 3. szakasz (1828. július) . Itt Joseph Smith elkövetett valami hibát. Ha jól értem, olyat, amivel nem egyértelműen megszegett valamely utasítást, hanem olyasmit szegett meg, amiről illett volna tudnia, hogy nem szabad, vagy illett volna észben tartania, nem elfelejtenie, kikövetkeztetnie valami korábbiakból. A szöveg az Urim és Tummim által adatik, de ki írja le? (5; 5)

2022.06.05.
Aki akkor írta neki Mormon könyvét. Vagy más.
4. szakasz -1829. február. J Smith apjának mondja az Isten szavait. (6, 6)

2 Az sem láthatja az aranylemezeket, aki a szövegeket leírja?
5. szakasz -1829. március. Hogyan nem látta Martin Harris a lemezeket, ha írta Mormon könyvét?
Úgy tűnik, azokat Smith dugva tartotta. Az Urimot és Tummimot is, ha azokat külön, a fordítástól eltérően használta? Úgy tűnik, Smith valamiféle paraván mögött dolgozott ezekkel.
Itt nem úgy van, hogy az Isten direkt beszél J Smith-ből Martin Harris-nek, hanem üzen neki „mondd meg neki”, tehát, úgy tűnik, Smith egyedül kérdezte meg az Istent, aztán a választ talán még le is írta. (7, 7)

2022.06.06.
A 6. szakaszban megint az látszik, hogy Cowdery, aki írja Mormon könyvét, nem látja a lemezeket.
Megtudjuk, hogy kapott isteni megnyilatkozást Smith szavai igaz voltáról a lemezeket illetően. De hogy ez mi volt, azt nem tudjuk meg. (8, 8)
A 6. szakasz 1829. április, az Urim és Tummim által szól az Isten. Közvetlenül O Cowdery-hez is beszél. (9; 9) Azt is mondja, hogy Cowdery kapott tőle egy ajándékot.
„Legyél hűséges és szorgalmas Isten parancsolatainak betartásában, és én szeretetem karjaiba vonlak téged.”
A 7. szakasz, 1829. április, az Urim és Tummim által egy régebbi dokumentum fordítása jön elő János apostoltól. (10; 10)
A 8. szakasz, 1829 április, az Isten O Cowdery-hez beszél J Smith-en keresztül. (11; 11)
A 9. szakasz, 1829 április, az Isten O Cowdery-hez beszél J Smith-en keresztül. (12; 12)
O Cowdery ott volt a kapujában, hogy maga is fordíthasson. Látta az aranylemezeket, és rajta voltak az Urim és a Tummim?
Az Isten Martin Harris-t többször gonosz embernek nevezi, annak ellenére, hogy később megbocsát neki. Vajon mi lett Harris későbbi sorsa? Kibukott az egyházból? Rémlik nekem egy film alapján, hogy igen. [Utánanéztem, egy ideig ki volt zárva az Egyházból, „de később visszatért és teljes jogú egyháztag lett.” ]
A 10. szakasz, 1828. , nyár, J Smith-en keresztül beszél az Isten az elveszett szentírásfordítás kapcsán. (13; 13)

A 11. szakasz, 1829. május, az Urim és Tummim által szól az Isten Hyrum Smith-hez. (14; 14)
A 12. szakasz, 1829. május, J Smith-en keresztül szól az Isten Joseph Knight-hoz. (15; 15)
A 13. szakasz, Keresztelő János.
A 14. szakasz, 1829. június, az Urim és Tummimon keresztül szól az Isten David Whitmer-hez (16; 16)
A 15. szakasz, 1829. június, J Smith-en keresztül beszél az Isten John Whitmer-hez. (17; 17)
A 16. szakasz, 1829. június, J Smith-en keresztül beszél az Isten Peter Whitmer-nek. (18, 18)
A 17. szakasz, 1829. április, az Urimon és Tummimon keresztül szól az Isten O Cowdery-hez, David Whitmer-hez és Martin Harris-hoz. (19; 19)

3 Ezután van, hogy ők hárman láthatják az aranylemezeket, az Urimot és Tummimot a mellvérttel, Lábán kardját, és a Liahónát. (3)
Van egy dokumentum, az a címe, hogy A három tanú bizonyságtétele. Feltételezem, hogy a szövegét J Smith fogalmazta meg, azt is, hogy Smith ott volt, amikor a tanúk láthatták ezeket a dolgokat. „Isten szava kijelentette nekünk -áll a dokumentumban- , hogy a lemezeket Isten ajándéka és hatalma által fordították le” -hogy itt az Isten szava mit jelent, azt nem tudom. [Feltételezhetően azt, hogy egy angyal szavát, lásd lentebb. ]
Azt mondja a szöveg, hogy „a lemezeken levő bevéséseket Isten hatalma mutatta meg nekik, nem emberé”, ami gondolom azt jelenti, ahogy az ezután a szövegben következik, hogy egy angyal mutatta meg nekik a lemezeket a bevésésekkel (Moróni volt az) .

4 Egy másik dokumentum tanúsága szerint immáron Smith mutatja meg további 8 (Christian- , Jacob- , Ifjabb Peter- , John Whitmer, Hiram Page, Idősebb Joseph- , Hyrum- , Samuel H. Smith) embernek az aranylemezeket a bevésésekkel. (4) Úgy van a szövegben, mintha a Smith által már lefordított lapokra mondanák, hogy azokat megfogták a kezükkel, de gondolom ezt az aranylemezekre kell érteni.

2022.06.08.
A 18. szakasz, 1829. június, J Smith-en keresztül szól az Isten hozzá magához, O Cowdery-hez és David Whitmer-hez. (20; 20)
A 19/3-ban nincs megadva, hogy minek a lakosaira, hanem csak annyi, hogy annak a lakosaira hoz ítéletet Jézus, ha értjük is attól még.
A 19. szakasz, 1830. március, J Smith-en keresztül szól az Isten Martin Harris-hez. (21; 21)

5 Angyalok szolgálattétele
Itt a 20/10-ből esetleg kiderül, hogy mit jelent az angyalok szolgálattételének kulcsa. Hogy, úgy tűnik, az, aki az evangéliumot hirdeti, jogosult saját bizonysága megerősítésére angyali szolgálattételt kapni.
A beszélő ebben a szövegben mi, az egyház elderei. Tehát J Smith „hangját” halljuk ebben a szövegben? Ugyanúgy, mint azokban a szövegekben, amelyekben az Isten beszél? Ez nem is lehetne másképpen? És azok a szóképek a kétélű kardról és a fehér mezőről? Azok Jézus képei?
Ha jól értem, az Egyház megszervezése napja előtt valamikor kapta ezt a szöveget, otthon, egymaga. Ez egy ünnepélyes szöveg.
Ilyen fölöslegesnek látszó sallang is van benne, hogy „az áprilisnak nevezett negyedik hónap”.
Rögtön az első mondat mondattanilag helytelen szerkesztésű.
Azért olyan zavaros ez az első mondat, mert nem Isten beszél, hanem ez valami kevert dolog?
Itt, ebben a szövegrészben már másodszor jön elő a szövegben, hogy, s amiről tehát külön szó nem esett, Smith valamikor apostolokat rendelt el.
Azt mondja a szöveg, hogy Isten parancsolatot, itt úgy van, hogy parancsolatokat, adott Smith-nek és Cowdery-nek az Egyház megalapítására.
Ilyen szöveg eddig még nem is volt, mint ez, amelyikben nem Isten beszél.
A 20/16-ban az egyház elderei nevében tesz Smith bizonyságot Jézus szavairól, amikkel kapcsolatban homályos, hogy milyen szavakról is van szó.
A 20/17 úgy kezdődik, hogy „Mindezen dolgok által”, ahol nem világos, hogy mik ezek a „mindezen dolgok”.
A 20/26 sem jó mondatvezetésű mondat. Úgy látom, hogy csak egy „Hogy” kellene az elejére, és jó is volna.
Ezt a szöveget, ha így marad, az eddigieket mindenképpen, nem is fogom Isten megszólalásaihoz sorolni, mint ahogy tettem természetszerűen az eddigi összes szakaszokkal (a morónis és a keresztelő jánosos nem) .
Az apostol feladatainak kifejtésénél ismétlések vannak. .. de ne szaladjunk ennyire előre. Legalább is a 20/31-től láthatjuk, hogy ez egy érdekes kevert szöveg, mert míg a 31. versben a meglevő tudás kifejtéséről beszélhetünk, az azt követő rész lezárásában már merészen azt olvashatjuk, tehát a 36. versben, hogy ez az Isten szava, ezt Isten mondja.
Az első versben szép a kép, hogy „Krisztus egyházának felemelkedése”.
A fejszövegből kiderül, ha jól értem, hogy már itt, az első versben kinyilatkoztatás történik, tehát ember által olyan információ adatik közre, az Egyház megalapításának a napja, amit, kijelentését megelőzően az ember, J Smith, nem tudott. És akkor a furcsa sallang, „az áprilisnak nevezett negyedik hónap” talán nem is az, hanem ezt Smith mintha gépiesen mondaná, mintegy nem a saját szavait.
„A szentírások igazak, ][ Isten ][ megihleti az embereket, „mondja a 20/11, J Smith-t is megihlette (20/7) .
A 20/16-nál felmerül bennem, hogy Smith nem volt egyedül, amikor írta ezt a szöveget? Furcsa ez a többes szám, amiben Smith fogalmaz, mert nem esik szó közös befogadói élményről, amire utal. Ez az Isten szava, mondja itt, nyomon is lehet követni, hogy pontosan milyen szavakról van szó, de annak nem lehet nyomát lelni, hogy ezek eredeti szavak, és nem csak felidézettek. [Nem is így jó a különbségtevés, írom később, hogy eredeti szavak, és felidézettek, hanem inkább eredeti szavak, Jézus eredeti szavai, és a Szentlélek sugalmazására kapott szavak, mely két csoport ugye nem is két kategória, hanem egy. Mert itt ugye erről van szó, hogy én Jézus eredeti szavait kerestem, ezért erőltettem, hogy legalább felidézetteket találok. Holott, tűnik így, itt tehát másról van szó. ]
Ez a szöveg az, hogy J Smith társaságban prófétálni kezdett? De ki tudta ezt lejegyezni? Mert a folyamatos többes szám jelenléte mindenképpen társaságra utal.
Tehát a 36. verssel véget ér a szöveg első része, zavarbaejtő magabiztossággal, hogy „ez Isten szava”. Szép és gazdag szöveg.
J Smith tehát ihletet kapott, úgy általában tekintve az életére, az isteniség költözött bele.
A 20/16-ban, utalok az előző, kapcsos zárójeles szövegemre, mégis csak az Isten eredeti, konkrét szavaira van utalás, amiről még nem tudom, hogy mi az.
Miután tisztáztuk, hogy a Szentlélek hatalma uralja a szöveget, és így jogos a kijelentés, mégis erőteljes, amikor az arcunkba kapjuk a 36. versben, hogy „az Úristen mondta ezt” .